Az Adria “kincsei” (2)

Az Adria “kincsei” (2)

Az utóbbi 50 évben harminchárom búvártúránk volt a kék Adriához. Ezek során számos olyan szép vagy érdekes merülő helyet találtunk, amelyeket ma is érdemes felkeresni. Ezek közül mesélek néhányról.

Korčula barlangjai

Több okból is nagyon kedveljük a kisebb mélységben fekvő adriai barlangokat,  szerencsére akad is belőlük jó néhány, mindenki kereshet magának egy-két kedvencet. Ezekben igen gazdag lehet az élővilág, egyrészt az amúgy is barlangban élő, másrészt az inkább éjjel aktív, a barlangba csak nappalra behúzódó állatok miatt. Ráadásul néha olyan élőlényekkel is lehet találkozni, amelyek rendesen nagyobb mélységben élnek, de  a gyengén megvilágított  barlang üregekben és hasadékokban is kedvező életfeltételeket találnak. Ilyen például a tarka söprögetőrák, amely a languszta és a homár mellett talán a legszebb adriai rák.

A barlangi merülés speciális szakképzettséget és felszerelést kíván. A barlangok előszobájának, a barlangi üregeknek a felkeresése viszont, amelyekbe még bevilágít a természetes fény és akadálytalan a be- és kiúszás lehetősége, minden gyakorlott nyíltvízi búvár számára adott lehetőség. Az üregek bejáratánál és ameddig a fény behatol, a köveken, falakon gazdag és színes az alsóbbrendű állatok világa.

Ha van egy jó lámpánk mészalgákat és szivacsokat, virág- és mohaállatokat, korallféléket, zsákállatokat, férgeket, csigákat, kagylókat és még ki tudja mi mindent csodálhatunk meg. Ráadásul rákokkal és halakkal találkozhatunk. Ugyancsak élvezetes az üregekbe, barlangokba behatoló fény játéka és sejtelmes kéksége.

Korčula sziget délnyugati partjai mentén számos hasadék, üreg és barlang található. Ezek egy része a fősziget oldalában nyílik, de a többsége kisebb kísérő szigeteknél érhető el. Így elengedhetetlen a csónakkal, hajóval való megközelítésük. Korábban saját csónakkal, Grščica-ból és Tri Luke-ből kerestük fel e helyeket, utóbbi időkben a priščapaci magyar-szlovák TDI/SDI  búvárbázissal (lásd e honlapon a „Vissza a jövőbe” bejegyzést).

Vegyük, hát sorra az általunk ismert helyeket.

Zvirinovik sziget külső, déli oldalának kb. közepén, 6 méter mélységben kerek barlangszájat találunk. Mintegy 15 métert bátran haladhatunk jobbra a járatban, amíg egy kis légteres helyre nem érünk. Levegője tiszta, mert kapcsolatban van a felszínnel, a kinti fenyők gyökerei odáig lehatolnak. A barlang bejárata alatti falon 30 m mélységben szép vörös szarukorallokat láthatunk.

Veliki Pržnjak, azaz a nagyobbik Pržnjak sziget külső, déli oldalán 35 m mélységben a fallal párhuzamosan futó, több helyen bevilágított 30 m hosszú alagúton úszhatunk át. Kötélvezetés nem szükséges, de ha nézelődni akarunk, a mélység miatt számításba kell venni a dekós merülést. A külső falon sárga szarukorallok élnek és murénák is akadnak.

Trstenik sziget külső, dél-nyugati falán egy sziklakiugrás alatt kb. 15 m mélyen, felül nyitott keskeny de beúszható hasadék vagy inkább kanyon nyílik. A kanyon kezdete alatt is van egy barlangüreg.

Ettől keletre 70-80 méterrel akad egy partmenti sekélyebb terület, ahol a csónakkal horgonyozni lehet. Ahol az a rész kezdődik, még a fal fölött kb. 5-7 m mélyen ugyancsak egy kis barlangüreg. Annak bejáratánál egyszer ritka, inkább csak éjjel aktív különös csigát találtunk, egy gyermekfej nagyságú ernyős csigát.

Kicsit nyugatabbra van a fősziget kiugró foka, a Rt.Ključ, azaz a Kulcs-fok, alatta az azonos nevű barlanggal. A 18 m mélyen nyíló hatalmas bejáratához vezető bal oldali fal varázslatos szépségű, megtapadtan élő lényekkel borított. 30 m körül még kisebb nemeskorall telepeket is lehet látni.

A ház nagyságú bejárat mögött, a barlang előszobájában még különböző halakkal, például az árnyékkedvelő piros kardinális halakkal is találkozhatunk.

Beljebb hatolva törmeléklejtő mentén úszhatunk felfelé, akár a vízfelszínig! A mintegy 130 m hosszan végig úszható barlang ugyanis egyúttal tiszta levegős járat, amelynek beljebb a felszínre nyíló „szellőzői”is vannak. A légtér a mély vízen átszűrt halvány kékes fényben dereng. Megfelelő lámpákkal felszerelkezve, de kötélvezetés nélkül is bejárható.

A foktól nyugatabbra a Zaklopatica öböl következik és nem sokkal utána a hasonló nevű barlang.

A parti sziklák közé kifutó rövid sziklafolyosóról és előtte a 8 m mély fenéken egy kerek sötét aknáról lehet felismerni.  Ez az egyik bejárata a három közül, de legszebb és legtágasabb a 20 m mélyen lévő kapuja. Ha az említett akna után a sekélyben lehorgonyzunk és a nyílt víz felé merülünk, 30 m mélyre vezető falra kerülünk, amelyet gyönyörű vörös szarukorallok borítanak.

20 méternél mélyebben balra kanyarodva eljutunk a barlang bejáratához. Nem akarom  itt ismételni a barlang már említett „Vissza a jövőbe” leírását, csak néhány további érdekes üreg és barlangkedvelő lakóját megemlíteni. A mélyvízi bejárat oldalában találkoztunk egy búvárok által ritkán látott éjjel aktív földközi-tengeri menyétkével, más néven villás tőkehallal.

A barlang falának egy kiszögellésén barna porceláncsiga lakott, csinos
házának védelmére magára borította átlátszó testköpenyét.

Az általunk katakombának nevezett hátsó folyosóban és annak végén különböző garnélarákokat fotóztunk: nagy sziklagarnélát, ollós garnélát. Egy harmadik – olyan 10 cm körüli példány – nagy meglepetést okozott, mert már ismertük a Vörös-tengerből! Egyszarvú garnéla volt. Utóbb kiderült hogy az Atlanti- óceántól a Vörös-tengerig honos, a Földközi-tengerben inkább a mélyebb vizekben tartózkodik.

A Zaklopaticától kb. egy kilométerrel nyugatabbra van a Veliko Dance öböl. Az öböl melletti 30 méteres fal aljában hatalmas üreg tátong: 15 méter magas és 70-80 m széles! Az ebből induló barlang 250 m mélyen hatol be a hegy gyomrába, úgyhogy csak felkészült barlangi búvároknak való. Az üreg azonban színes élővilággal teli, érdemes bejárni.

Végül egy fantasztikusan érdekes merülőhely a környékről, amit – ha van alkalmas csónak, vagy hajó – feltétlenül érdemes felkeresni. A Ključ-foktól délre 17 km-rel (a kis Kopiste szigettől 2,5 km-re nyugatra) található egy kőszirt, a Bijelac. Alig emelkedik ki néhány méterre a tengerből. A felszín alatt a kőzet szélessége alig növekszik, majdnem függőlegesen szakad le 70 m mélységig. Egy mély hasadék két részre vágja a szirtet, át lehet úszni rajta. A falak üregeiben a mélységtől függően murénával, sziklahallal, homárral, langusztával, tengeri angolnával és más rák vagy halfajokkal is lehet találkozni.

Kép és szöveg: Násfayné Kőházi Mária és Násfay Béla